Ma 2024. március 28., csütörtök, Gedeon és Johanna napja van.

Shah Rukh Khan-konferencia Bécsben

 

A bécsi egyetem Társadalmi és Kulturális Antropológia tanszéke 2010. szeptember 30-a és október 2-a között nemzetközi konferenciát szervezett Shah Rukh Khan és a globalizálódó Bollywood címmel. A konferencia kísérlet volt arra, hogy először hozza össze közös eszmecserére a Bollywoodal foglalkozó, különböző területről érkező kutatókat és doktoranduszhallgatókat, és sikerét jól mutatja a résztvevők magas száma és a témák sokszínűsége.

 

  

Bár a konferencia hívószava Bollywood legnagyobb sztárja, Shah Rukh Khan volt, az ő személye azonban csak jó ürügyet szolgáltatott arra, hogy számos Bollywooddal kapcsolatos problémáról essen szó. A két nyitóelődásra a Bollywoodi film két nagy szakértőjét kérték fel. Rajinder Kumar Dudrah, több Bollywoodról szóló könyv szerzője és a South Asian Popular Culture című folyóirat alapítószerkesztője arról beszélt, hogy mára Bollywood fogalma teljesen megváltozott, jóval többet jelent maguknál a filmeknél, egy egész kulturális ipar épül rá nemcsak Indiában, hanem a nyugati országokban is, és hogy Shah Rukh Khan személye, mint ennek az iparnak az egyik emblematikus figurája, hányféle elméleti kérdést vethet fel.

Ashish Rajadhyaksha, több indiai filmről szóló könyv szerzője és az Indiai film enciklopédiájának szerkesztője azt mutatta be Shah Rukh figuráján keresztül, hogy mára mennyire megváltozott a „sztár” fogalma. Szerinte egyes indiai sztárok esetében már nem is szupersztárokról, hanem „hipersztárokról” kellene beszélni, mert filmen kívüli egyéb tevékenységeik (Shah Rukh esetében a reklámfilmek, a krikettbiznissz, a mindenféle filmes és tévés produceri munkák, az ingatlanügyletek stb.) annyira összefonódtak a sztárságukból következő különleges helyzetükkel, hogy szinte már eldönthetetlen, mi tartozik Bollywoodhoz, és mi van azon túl. Némi iróniával azt mondhatnánk, maga a konferencia is bekerült Bollywood e vonzáskörzetébe, amikor a nyitóünnepségen felolvasták Shah Rukh Khannak a résztvevőkhöz írott üzenetét (angolul olvasható a konferencia honlapján, és amikor a zárórendezvényen a szervezők eldicsekedtek azzal, hogy Bollywood legnagyobb sztárja Twitter-oldalán beszélt rajongóinak a konferenciáról.

 

 

Shah Rukh Khan személyéből következően több előadás szólt a sztárjelenségről mint szociológiai vagy kultúrantropológiai kérdésről, melyek nemcsak a rajongóközösségek alakulását, működését és változásait vizsgálták, hanem számos érdekes jelenséget is bemutattak. A bécsi tanszék kultúrantropológusa, Elke Mader az interneten rajongók által létrehozott különböző „műalkotások” sokféleségéről tartott előadást, míg kollégája Bernhard Fuchs a „Mini Khan”-nak elnevezett Shah Rukh-babák körüli kultuszról beszélt. Ezeket egy élelmes vállalkozó dobta piacra 2006-ban „Dollywood” néven (indításként 4 bollywoodi sztár, SRK, Hrithik Roshan, Kajol és Priyanka Chopra miniatűr másait megformázva), és ugyanúgy cserélhető öltözékkel vásárolhatók meg, mint a Barbie babák. A rajongók nemcsak sikeres filmek kosztümjeit utánzó ruhákat varrnak a Shah Rukh-babáknak, de egyes jelenetek komplett díszleteit is elkészítik hozzá, egy ízben 3 évig utaztatták az egyik babát egy projekt keretében, és egy művész egész projektet alapozott rá (megtekinthető ITT).

 

A konferencia ideje alatt kiállítást is rendeztek a tanszék folyosóin Shah Rukh Khan-filmek plakátjaiból, róla szóló könyvekből (a komoly tudományos munkák mellett olyanokat is láthattunk, mint „bollywoodi szakácskönyv”), és a mindenféle rajongók által vásárolt emléktárgyakból. A különböző képeslapok, újságok és plakátok mellett kiállítottak kulcstartókat, tükröket, tollakat, bögréket, poháralátéteket, tányérokat, számítógépes egéralátéteket és még számos más Shah Rukhos fotót viselő tárgyat. Egy élelmes indiai videó- és DVD-kereskedő árulta is ezeket a tárgyakat a konferencia ideje alatt (Shah Rukhos bögréből legalább 30-40 félét vonultatva fel!), és bár a komoly kutatók jókat nevettek a sztárkultusz ilyenféle szélsőséges megnyilvánulásain, azért számos táskában landolt egy-egy bögre vagy filmplakát…

 

 

 

 

 

A szociológia megközelítés másik fő trendje a befogadásvizsgálat volt: több előadás szólt arról, hogyan jöttek létre az egyes európai országokban a bollywoodi rajongóközösségek, hol milyen csatornákon zajlik a forgalmazás és mekkora közönséget ér el. Ezek az esettanulmányok így egymás mellé helyezve a forgalmazási lehetőségek sokféleségét mutatták be, de sajnos a szomorú konklúzió mégiscsak az volt, hogy az egyes európai országok bármekkora befogadóközönsége is csak elenyésző piaci lehetőségeket rejt a forgalmazók számára India többszázmilliós piacához képest.

Emellett szó esett még számos Bollywooddal kapcsolatos filmes kérdésről, például arról, hogy mekkora szerepet játszik az indiai filmekben a hindu mitológia jelképrendszere, hogy Shah Rukh Khan személyisége mennyire sajátos helyzetet teremt vallási kérdések terén, mivel hívő muszlim létére egyformán vált emblematikus hindu és szikh figurák megtestesítőjévé is. A hithű muszlim image inkább csak az utóbbi idők fejleménye filmes pályafutásában (és ebből a szempontból a My Name Is Kahn nem feltétlenül csak az alkotók által várt pozitív eredményt érte el). Szó esett a nemi reprezentáció kérdéseiről és ennek kapcsán elkerülhetetlenül előkerült az a téma is, hogy SRK személyisége mennyire fontos, központi alakja a homoszexuális Bollywood-rajongó közösségek ikonográfiájának. Ezen kívül külön szekciót szenteltek a tánc és a zene hindi filmekben betöltött szerepének.

 

 

 

 

A program részeként szerepeltek filmipari kérdések is, például hallhattunk előadást Shah Rukh olyan szórakoztatóipari tevékenységeiről, melyekkel új utakat nyitott vagy divatot teremtett. A konferencia érdekes színfoltját alkották a szakmát gyakorlatban művelő emberek előadásai. Nasreen Munni Kabir, az Inner World of Shah Rukh Khan és az Outer World of Shah Rukh Khan című dokumentumfilmek rendezője a vele folytatott munkáról mesélt. A Don díszlettervezője a régi és az új Don látványvilágát hasonlította össze számos szempontból, míg egy Bollywoodban, Subash Gai filmes iskolájában oktató osztrák forgatókönyvíró az ottani forgatókönyvírás sajátosságairól számolt be.

 

 

 

A konferencia zárásaként a résztvevők elhatározták, hogy a jövőbeli együttműködések elősegítése érdekében létrehoznak két kutatócsoportot. Az egyik azon német kutatók projektje lesz, akik Bollywood német nyelvterületen való befogadásával foglalkoznak. A másik egy átfogóbb, Európai Unió-szintű projekt, amelynek hívószava „Euro-Bollywood” lesz, és az európai kultúra és Bollywood egymásra hatásait fogja vizsgálni különböző szempontokból.

Reméljük az ehhez hasonló vállalkozások elősegítik majd a jövőben Bollywood jobb megismertetését és annak az előítéletnek a leküzdését, mely a hindi nyelvű szórakozató filmet csak felszínes, giccses tömegfilmnek tartja.

 

 

 

Hozzászólások   

 
#1 Gianni 2010-10-04 22:10
Érdekfeszítő témák, szívesen végighallgattam volna jó pár előadást.
Azt hiszem, ideje elolvasni néhány témába vágó szakkönyvet, kedvet is csináltál hozzájuk.
Köszi a beszámolót! :-)
 
 
#2 Jujuka 2010-10-28 19:56
Nagyon érdekfeszítő volt a cikk, szívesen elmentem volna erre a konferenciára, reméljük, a közeljövőben lesz még hasonló megmozdulás:D
 
 
#3 kadarferenc 2010-10-29 09:43
Budapestet kéne megtenni a ShahRukhKhanoló gia világ-központjá vá! És mi mind ott dolgoznánk a ShahRukhKhanoló giai Kutatóközpontba n.
 
 
#4 Zsikee 2010-10-29 13:55
:D :D :D :D
Ez jó :D Én még azért dolgoznék az AamirKhanológia i Kutatóközpontba n is :D
 
 
#5 Aryanne 2010-10-29 23:49
Zsike, csatlakozom. :D
 
 
#6 szavérá 2010-10-31 02:45
Én valami szimpla Bollywood-közpo nttal is kiegyeznék, de még attól is fényévekre vagyunk. :sigh:
 
 
#7 kadarferenc 2010-10-31 10:37
Na jó! Megelégszek Priyankológiai Tanszék vezetésével.
 
 
#8 Zsikee 2010-10-31 10:46
Priyankológiai Tanszék yleg kellene egy Bollywood-közpo nt jó sok ága lenne! :-))

Amúgy facebookon csináltam egy Hungarian Aamir Khan Fans oldat aki fent van és szereti Aamirt "like" -olhatja :-))
 

A hozzászóláshoz be kell lépned.

Vetítések

2016. július 1. 18:00
Hawaa Hawaai  (2014)
Indiai Kulturális Központ

2016. július 15. 18:00
Prem Ratan Dhan Payo (2015)
Indiai Kulturális Központ

2016. július 29. 18:00
Shool (1999)
Indiai Kulturális Központ

2016. augusztus 19. 18:00
Hum Saath Saath Hain (1999)
Indiai Kulturális Központ

2016. szeptember 2. 18:00
Iqbaal (2005)
Indiai Kulturális Központ

2016. szeptember 16. 18:00
Koi Mil Gaya (2003)
Indiai Kulturális Központ

2016. október 28. 18:00
Phir Milenge (2004)
Indiai Kulturális Központ

Legújabb hozzászólások
Filmajánlók véletlenszerűen

Tum Mile (2009)

Tum Mile (2009)

 Ritka madárként, bollywoodi katasztrófafilmként harangozta be a Tum Mile-t annak idején a BollywoodExtra is. A gyanú megalapozott volt: a plakát és a trailer alapján nem volt nehéz azt gondolni, hogy újabb amerikai mintát vesz át a hindi filmipar. Lesz...

Peepli [Live] (2010)

Peepli [Live] (2010)

Hihetetlennek tűnhet, hogy a bollywoodi filmek csillámporos palettáján lehet helye egy társadalmi szatírának, pláne, hogy akár sikeres is lehet. Ennek ellenére a 2010-ben készült Peepli [Live]-nak pont ezt sikerült bizonyítania.

Om Shanti Om (2007)

Om Shanti Om (2007)

A 2007-es Om Shanti Om Nyugaton és hazájában is az egyik legkedveltebb bollywoodi film: egyszerre modern trendteremtő és mégis minden ízében hagyománytisztelő (még ha a tiszteletadásnak időnként az ironikusabb formáját is választja), ráadásul magáról Bollywoodról szól és emellett látványos, szellemes...

Ghajini (2008)

Ghajini (2008)

  Be kell vallanom őszintén, sohasem voltam egy Aamir Khan-rajongó. Színészi tehetségét elismerem, eddig teljesítményét és az önmagáról kialakított „értelmiségi” imázst nagyon tisztelem, de a filmjei sosem tartoztak az igazán nagy kedvenceim közé. S bár a Ghajini plakátja...