Khamoshi (1969)
Írta: Surga Melinda, Dátum: 2010-05-30 17:38
Megtekintve 1316

 

 

Az 1969-es Khamoshi (Csend) igazi gyöngyszem a bollywoodi filmek között. A film noirok borongós, füstös képi világát megidéző alkotás felvételei elnyerték a legjobb operatőrnek járó Filmfare-díjat. Ez a hangulatában is borongós mű az elfojtott belső vágyakat és szavakat, illetve azok torzító hatását állítja a középpontba, a film címe is a csendes elfojtásra utal, melybe bele lehet őrülni.


A Khamoshi egy szerzői igényességgel készült film, a lágy, finom és szívhez szóló dalok ellenére sem tartalmaz táncjeleneteket, hangulata melodramatikus, mélyen kiábrándult, a színészi játék a Bollywoodban megszokotthoz képest sokkal természetesebb és árnyaltabb; a női főszerepet alakító Waheeda Rehman játéka pedig egyenesen lenyűgöző. 

 

 

A film főhőse az álomszép és csupa szív Radha nővér (Waheeda Rehman), aki egy pszichiátriai intézetben dolgozik. A történet azon a napon kezdődik, mikor korábbi páciense, Dev (Dharmendra) a nőnek köszönhetően gyógyultan hagyja el a kórházat. Radha feladata, hogy a korábbi szerelmi csalódástól magába forduló pácienset rávegye egy újabb érzelmi kötődésre, azzal, hogy hol a beteg anyjának, hol pedig szerelmének szerepébe helyezkedik. Ez a szerepjátszás a beteg gyógyulását ugyan elősegíti, de Radha egy idő után azonosul a szereppel, és beleszeret a férfiba, így mikor az gyógyultan visszatér korábbi szerelméhez, a nő szíve összetörik, és nem képes túltenni magát a férfin.

Dev távozása után egy újabb szerelmi bánatba beleőrülő férfi érkezik a kórházba; Arun (Rajesh Khanna), a költő, akit énekesnő kedvese faképnél hagyott és megalázott. A főorvos pedig ugyanazzal a módszerrel, Radha segítségével akarja őt is meggyógyítani. A nő kezdetben visszautasítja a feladatot, de később kénytelen lesz belemenni egy újabb érzelmi játszmába a férfi megmentése érdekében.

 

 
 

A film három történetet mesél el; egy jelen idejű kapcsolatot, mely Radha és Arun között szövődik, illetve a Radha és Arun emlékeiből kirajzolódó régebbi kapcsolatokat, melyek a jelen pillanatba sodorták őket. Ha ez a film az elmúlt húsz évben készült volna, biztosra vehetnénk, hogy Radha és Arun rájön, hogy ők jelentik egymás számára az egyetlen és igaz szerelmet, mely felülírja korábbi kapcsolataikat, de ez ebben a filmben nem így történik. A bollywoodi szerelem mítosz felülírása pedig váratlan fordulatokat és szokatlan befejezést eredményez.

 


 

A Khamoshi egy különös hangulatú, szépen felépített történet kidolgozott karakterekkel, néhány finom, hagyományos indiai hangzású dallal és álomszerű képi világgal. Annak ellenére, hogy nem mérhető napjaink Bollywoodjához, csak ajánlani tudom mindenkinek.