Filmes szemmel
Büszkeség és balítélet – Bollywood találkozik Hollywooddal 2009. április 27. hétfő, 20:01 |  Írta: Szavérá
 Gurinder Chadha Mátkaság és legényélet (Bride and Prejudice) című 2004-es filmje, ahogy azt a reklámplakátja is hirdeti, Kelet és Nyugat, Bollywood és Hollywood határán áll. Ezen a határvonalon egyensúlyozva mindkét irányba egyformán kitekint, mindkét oldalt górcső alá veszi – mind a saját, mind pedig a másik „ország” képviselőinek szemén keresztül nézve.
Írta: Pusztai Beáta
Az alábbi szöveg az ELTE BTK Filmelmélet és filmtörténet szakán 2008 őszén tartott „Bollywood: Kulturális identitás, globalizáció és műfaji kérdések” című kurzusra írt házidolgozatként készült. Az írás azt a kérdést vizsgálta, mennyiben hordoz bollywoodi illetve hollywoodi vonásokat a Mátkaság és legényélet című film.
 Bővebben... Hozzászólás
A Devdas különböző értelmezései2009. április 24. péntek, 23:08 | Írta: Szavérá
Az 1917-ben megjelent Devdas-történet mára az indiai filmtörténet egyik klasszikusává vált. A új és új adaptációk állandó sikere bizonyítja Aparajita Roy Sinha szavait, aki szerint „Mindenki tudja, mire számíthat, de soha nem unják meg annak nézését.”1 Dolgozatom tárgya Sanjay Leela Bhansali 2002-es Devdas című alkotása, s célom az, hogy néhány olyan szempontot és háttérinformációt villantsak fel a filmet illetően, amelyek eltérő kultúránkból fakadóan, illetve nyelvi hozzáférés hiányában talán nem maguktól értetődőek. Nem annyira az egyéni felvetéseimet, saját interpretációmat tartom szem előtt, mint inkább néhány olyan, már létező és jelentős szakirodalom szempontjainak, téziseinek megismertetését, amelyek indiai származású s angolul író kritikusoktól származnak. Így foglalkozom a magyar nyelven nem olvasható regénnyel, keletkezésével, cselekményével; Bhansali adaptációjának kontextusbeli helyével; az óriási közönségsikerrel és a kritikai fenntartásokkal. A filmet elsősorban a bollywoodi elbeszélésmód keretén belül vizsgálom, különös tekintettel a zene funkciójára, a mitológiai beágyazottságra, valamint hagyomány és modernitás érdekes ötvözetére.
Írta: Révész Anna Az alábbi szöveg az ELTE BTK Filmelmélet és filmtörténet szakán 2008 őszén tartott „Bollywood: Kulturális identitás, globalizáció és műfaji kérdések” című kurzusra írt házidolgozatként készült. Az írás a Devdas című film különböző interpretációs lehetőségeit vizsgálja szakirodalmi források alapján.
A Krrish mint szuperhősfilm2009. április 18. szombat, 23:31 | Írta: Szavérá
 A 2000-es években a nagyköltségvetésű bollywoodi filmeknél megfigyelhető az a tendencia, hogy az indiai sajátosságok mellett dominánssá válik egy-egy jellegzetes műfaj is a filmekben. A Krrish szintén ezen filmek sorába tartozik, habár még erősen jelen vannak benne a klasszikus indiai filmre jellemző jegyek is. Már az előzményének tekinthető film, a Koi Mil Gaya is ehhez a vonalhoz kapcsolódik, mint a sci-fi műfajának bollywoodi reprezentációja. Így lett a Krrish a sci-fi alapok után az első nyugati stílusban készült szuperhős-film.
Írta: Geréb Zsuzsanna Az alábbi szöveg az ELTE BTK Filmelmélet és filmtörténet szakán 2008 őszén tartott „Bollywood: Kulturális identitás, globalizáció és műfaji kérdések” című kurzusra írt házidolgozatként készült. A dolgozatban azt a kérdést kellett vizsgálni, mennyiben követi a Krrish a nyugati szuperhősfilmek mintáit, illetve mennyire marad meg bollywoodi filmnek.
Hollywoodi büszkeség és bollywoodi balítélet2009. április 11. szombat, 20:43 | Írta: Szavérá
Gurinder Chadha kortárs, diaszpórában élő rendezőnő, főleg hollywoodi filmeket csinál, mégis témájában, stílusában és szereplőiben nagyban merít a bollywoodi hagyományokból. Mátkaság és legényélet című filmjében Chadha egy angol történetet adaptál indiai és amerikai szereplőkre. Jane Austen története (Büszkeség és balítélet) alapjában véve nem kifejezetten bollywoodi téma, azonban mégis fölfedezhetünk hasonlóságokat a XIX. századi Anglia és a mai modern India társadalma között, nevezetesen az előre elrendezett, esetleg érdekházasságok területén. Valamint közös pont a hagyomány- és családtisztelet, mely ugyanolyan fontos volt az akkori Angliában, mint a mai Indiában. A film egy jellemző alaptörténet variációjaként kiválóan illeszkedik az indiai hagyományba, azonban itt nem a mitológiai téma az alap, hanem egy angol romantikus szerelmi regény.
Írta: Zombori Áron
Az alábbi szöveg az ELTE BTK Filmelmélet és filmtörténet szakán 2008 őszén tartott „Bollywood: Kulturális identitás, globalizáció és műfaji kérdések” című kurzusra írt házidolgozatként készült. Az írás azt a kérdést vizsgálta, mennyiben hordoz bollywoodi illetve hollywoodi vonásokat a Mátkaság és legényélet című film. A házasság-tematika megújulása a 2000-es évek bollywoodi filmjeiben2009. április 06. hétfő, 20:42 | Írta: Szavérá
A bollywoodi film más nemzeti tömegfilmes hagyományokhoz hasonlóan folyamatos párbeszédben áll az őt létrehozó kulturális környezettel, ez Indiában már csak azért is fokozottan fennáll, mert az indiai értékek nagymértékben eltérnek a globálissá vált nyugat-európai és amerikai értékektől. Az indiai tömegfilm tehát valamilyen módon kénytelen reflektálni az ütköző értékrendekre és megoldást kínálni a helyes út választására. Mivel minden értékek alapja a család, a házasság-tematika bőven kínál lehetőséget az indiai értékek megerősítésére. Változás figyelhető azonban meg a 90-es évek és a 2000-es évek eleje óta készült házasság-tematikájú filmekben – erre a változásra a következő filmek összehasonlításával világítok rá: Hum Aapke Hain Koun...!; Dilwale Dulhania Le Jayenge; Kuch Kuch Hota Hai; Kabhi Khushi Kabhie Gham...; Kabhi Alvida Naa Kehna; Vivah; Namastey London; Jab We Met; Heyy Babyy.
Írta: Szabó Noémi
Az alábbi szöveg az ELTE BTK Filmelmélet és filmtörténet szakán 2008 őszén tartott „Bollywood: Kulturális identitás, globalizáció és műfaji kérdések” című kurzusra írt házidolgozatként készült. A dolgozat azt vizsgálta, hogyan alakulnak át az 1990-es évek házasság- és családábrázolásai napjaink filmjében.
A bollywoodi akciófilmek ma2009. április 05. vasárnap, 21:33 | Írta: Szavérá
Ahhoz, hogy egy bollywoodi filmet értékelni, élvezni tudjunk, egy kicsit ki kell tágítanunk saját szempontrendszerünket. Ott ugyanis nem alakult ki az európai értelemben vett műfajiság. A legnépszerűbb és legsikeresebb filmek a maszálá-filmek. A szó fűszerkeveréket jelent. Nem műfajra, hanem filmtípusra utal, melynek lényege, hogy a filmek minden zsánerből egy kicsit tartalmazzanak, hogy ezzel a lehető legszélesebb közönséget tudják megnyerni. Az indiai maszálá-filmekben azonban az új évezred derekán megfigyelhető egyfajta műfaji dominancia. Még mindig megmarad kevert jellegük és a táncjelenetek is, de egy-egy alműfaj meghatározóbbá kezd válni a többinél, például a 2000-es évek legnagyobb kasszasikereinek számító akciófilmekben. Már a tény maga, hogy beszélhetünk akciófilmről, mint műfajiságra utaló jelzőről, nem volt eddig jellemző a bollywoodi filmgyártásra.
Írta: Dávid Roland Az alábbi szöveg az ELTE BTK Filmelmélet és filmtörténet szakán 2008 őszén tartott „Bollywood: Kulturális identitás, globalizáció és műfaji kérdések” című kurzusra írt házidolgozatként készült. A dolgozatban azt a kérdést kellett vizsgálni, mennyiben és hogyan jelennek meg a nyugati műfaji minták, jelen esetben az akciófilmes sémák, a kortárs bollywoodi filmben.
A bollywoodi történelmi film2009. április 04. szombat, 17:49 | Írta: Szavérá
A nemzeti filmgyártások legjobb hagyománya, hogy bizonyos időközönként a saját történelmüket feldolgozó látványos presztízsprodukciókkal állnak elő. Ez a hagyomány napjainkban Ázsiában a legerősebb, a feléledő kínai filmgyártás már-már havi rendszerességgel szállítja komoly technikai háttérrel elkészített kosztümös filmjeit. Az erősödő mezőny és a dicső múlt árnyéka Bollywoodot is arra késztette, hogy legyártsa a saját verzióit a témára. Az ilyen presztízsprojektek esetében fontos tényező, hogy a kész művet külföldön is lehessen értékesíteni. A nem indiai nézők ingerküszöbét nem kezdhetik ki, mert különben a film nem éri el a célját. Ez a cél pedig nem más, mint az indiai kultúra terjesztése. Érdemes elgondolkodni azon, hogyha a hollywoodi és bollywoodi filmgyártás olyan hasonlóak, akkor miért van az, hogy olyan nagy mértékben különböznek a két gyártási központ történelmi filmjei. Bollywood kivétel nélkül a Hindusztáni-félsziget történelmének sorsfordító pillanatairól mesél, míg a hollywoodi stúdiók gyakran fordulnak az Eurázsiai kontinens felé.
Írta: Haracsi László Az alábbi szöveg az ELTE BTK Filmelmélet és filmtörténet szakán 2008 őszén tartott „Bollywood: Kulturális identitás, globalizáció és műfaji kérdések” című kurzusra írt házidolgozatként készült. A dolgozatban azt a kérdést kellett vizsgálni, mennyiben és hogyan jelennek meg a nyugati műfaji minták, jelen esetben a történelmi film sémái, a kortárs bollywoodi filmben.
|
2016. július 1. 18:00
Hawaa Hawaai (2014)
Indiai Kulturális Központ
2016. július 15. 18:00
Prem Ratan Dhan Payo (2015)
Indiai Kulturális Központ
2016. július 29. 18:00
Shool (1999)
Indiai Kulturális Központ
2016. augusztus 19. 18:00
Hum Saath Saath Hain (1999)
Indiai Kulturális Központ
2016. szeptember 2. 18:00
Iqbaal (2005)
Indiai Kulturális Központ
2016. szeptember 16. 18:00
Koi Mil Gaya (2003)
Indiai Kulturális Központ
2016. október 28. 18:00
Phir Milenge (2004)
Indiai Kulturális Központ
