Ma 2024. március 29., péntek, Auguszta napja van.

Intertextuális India: utalások, idézetek és „ötlet-merítés” a bollywoodi filmekben


 
Európai fejjel nagy mennyiségben bollywoodi filmeket nézni hálás dolog, hiszen minél több filmet nézel meg, annál jobban élvezed a következőt. Ehhez persze részben az is hozzájárul, hogy kell egy kis idő, amíg az ember hozzászokik Bollywoodhoz a  nyugati filmek után, de a bollywoodi filmek átfogó ismerete amúgy is jelentősen növeli a filmélményt, hiszen ezekben hemzsegnek korábbi filmekre való utalások, legyen szó kikacsintásszerű, egy mondatos idézetekről, dalrészletekről vagy akár teljes történetekről, így minél több filmet láttál, annál több ilyet ismersz fel. Ez az idézgetés (vagy szép szóval: filmes intertextualitás), bár kevésbé látványos, mint a táncos betétek, a filmhossz vagy a műfajok közti gyors váltogatás, mégis Bollywood legmeghatározóbb sajátosságai közé tartozik.
 

 
A Bollywoodot bíráló nyugati filmesek a korábbi filmek ötleteinek újrafelhasználása miatt lopással, az eredetiség és kreativitás hiányával, a sok utalás miatt pedig gyakran kizökkentéssel, a folyamatosság és hihetőség megtörésével vádolják Bollywoodot. Ez egyrészt jogos, hiszen az eredeti ötletre alapozott, szigorú kauzalitással (ok-okozatisággal) felépített történeteket preferáló hollywoodi filmes konvenciókhoz képest a bollywoodi filmek tényleg – enyhén szólva is – rebellisek. Másrészt viszont meglehetősen alaptalan dolog számon kérni az eredetiséget egy olyan kultúra filmjein, mely jóval a szerzői jogi kérdések és a film médiumának megjelenése előtt is gyökeresen máshogy állt az eredetiség kérdéséhez. Már a – bollywoodi film kultúrtörténeti előzményét jelentő – indiai dráma- és táncművészetben is érzékelhető a Bollywoodot is jellemző sajátos hozzáállás: a legfőbb érték nem egy újszerű történet kitalálása volt, hanem a régi történetek tökéletesített újra és újra elmondása.
A bollywoodi filmművészetet tehát, a korábbi művészetekhez hasonlóan, új és kreatív módon megújított történetek helyett egyfajta büszkén felvállalt ismétlődés, állandósult „újrajátszás”, másolás jellemzi. És mivel az eredetiség kérdéséről alkotott indiai felfogás alapvetően különbözik a nyugati művészeti gondolkodásétól, ezért például a nagy mennyiségű idézet sem hat Bollywood célközönsége számára elidegenítően, hiszen nem másolásként tekintenek rájuk, hanem sokkal inkább az állandó filmes eszköztár egyik jól bevált elemeként.
Azért persze, ha az ember nem bollywoodi filmeket nézve (és idézgetve) nő fel, akkor ezek elsőre igenis kizökkentőek, sőt zavaróak lehetnek: én például legelső bollywoodi filmjeim között elkezdtem megnézni az Om Shanti Omot, aminek az első fele (egy minimális történetmesélés mellett) a Bollywood aranykorát jelentő hetvenes évekbeli filmek és a korabeli filmes világ megidézésről szól, még indiai viszonylatban is hihetetlen mértékű idézettel és utalással, így nemhogy a felénél lendületből abbahagytam a film nézését, de hónapokra elvette a kedvemet további bollywoodi filmek megtekintésétől is... Azért persze mindjárt más a helyzet, ha az első megnézett filmek között olyan bollywoodi klasszikusok is helyet kapnak, mint a Dilwale Dulhania Le Jayenge, a Hum Aapke Hain Koun...!  vagy a Sholay, mert akkor hamar lesz az embernek sikerélménye, ugyanis nem kell sokat várni, hogy egy átlagos bollywoodi filmben legalább az egyikre utaljanak.
 
 
 
A Sholay öngyilkossági jelenete Dharmendrával...

 
 
 
...és ennek idézése a Yamla Pagla Dewaanában Dharmendra fiával, Bobby Deollal
 
 
A jól ismert filmek jól hangzó és emlékezetes mondatait idézgető kikacsintások mellett komolyabb idézetek is helyet kapnak a bollywoodi filmekben: gyakori, hogy egy film mintha két-három (vagy több) korábbi nagy sikerű hollywoodi és bollywoodi filmből lenne összefércelve. Például a 2003-as Koi...Mil Gayat sokan az E.T. - a földönkívüli (1982) adaptációjának tartják, de emellett felismerhetőek benne még a Függetlenség Napja (1996), a Csodacsuka (2002) és A muzsika hangja (1965) elemei is vagy, mint a 2004-es Main Hoon Na, amiben a Mission: Impossible (1996) és a Mátrix (1999) elemei keverednek a Grease (1978) történetével.
Ugyanakkor az utóbbi időszak bollywoodi filmjei, melyek egyre több nyugati filmes elemet próbálnak ötvözni a bollywoodi hagyományokkal, ötlet-újrahasznosítás szempontjából is félutas megoldást kínálnak: bár az indiai művészeti hagyománynak megfelelően korábbi történetekhez nyúlnak sok esetben, de azokat nyugati filmes szempontból is legitimálják azáltal, hogy nemcsak idézgetnek belőlük vagy csak bizonyos részeket hasznának fel, hanem hivatalos remake-eket is készítenek. A Bollywoodi klasszikusok közül nemrég újraforgatták az 1978-as Dont (Don [2006]), az 1981-es Umrao Jaant (Umrao Jaan [2006]), az 1980-as Karz-ot (Karzzz [2008]), a 2002-es Devdast (Dev.D. [2009]) és magát az 1975-ös Sholayt is (Ram Gopal Varma Ki Aag [2007]). Hollywoodi filmek közül pedig például az 1966-os Egymillió karátos ötlet című filmnek a 2010-es Tees Maar Khan hivatalosan is a feldolgozása, a 2002-es Kaante-t a Kutyaszorítóban (1992), a Sarkart (2005) a kultikus Keresztapa (1972), a 2007-es Partnert A randiguru (2005), a 2008-as Ghajinit pedig a Memento (2000) egyértelmű remake-jeként lehet elkönyvelni.
Egy másik hasonló megoldása az újonnan készülő filmeknek, hogy az egyszerű idézeteket továbbgondolják, variálják és ezek által komoly többlettartalmat adnak a filmekhez: gondoljunk csak a Bachna Ae Haseeno (2008) és az I Hate Luv Storys (2010) kiforgatott, de ötletes Dilwale-parafrázisaira, melyek a filmek fontos szervezőelemeivé lépnek elő egyszerű utalásból vagy másolásból.
 
 



Egyszóval a sok idézet, utalás és korábbi filmek ötleteinek újrafelhasználása mindig is erősen jellemezte Bollywoodot (egészen a legegyszerűbb kikacsintás-jellegű idézetektől kezdve az olyan összetett utalásokig, mint például a Rab Ne Bana Di Jodi egyik betétdala (Phir Milenge Chalte Chalte), melyben öt sztár és számos film idéződik meg). És ha őszinték akarunk lenni, részben pont ezek miatt szeretjük annyira Bollywoodot, ugyanis egy utalás, idézet felismerése azt a boldog elégedettség érzést váltja ki, hogy mi is – mint annyira sokan mások – birtoklói vagyunk a bollywoodi filmek titkos tudásának.
 
 
 
Yeh Mera Dil – Don (1978)
 
 
 
 
Yeh Mera Dil – Don – The Chase Begins Again (2006)
 
 
 

 

Hozzászólások   

 
#21 slight 2011-06-10 17:08
Nem hiszem, hogy ez a párbeszéd arról szólna, hogy melyik a jobb, mert ez nem eldönthető.
De a Bollywoodi mainstream valahogy szerethetőbb számomra, mint az amcsi.
Egyre nehezebb előre eldönteni egy amcsi filmről, hogy jó e, mert a kritikusok is szénné hazudozzák magukat. Ott csak a bevétel számít, egymást masszírozza a kritikus és a filmszakma.
Mellesleg hw-ból is csak a mainstream jut el hozzánk, a többi csak dvd-n.
Kb. vegyesen nézek amcsi/európai/á zsiai filmet, a látott filmek minőségi sorrendje pont fordított az én ízlésem szerint, pedig az amcsikat nagyon megválogatom.
 
 
#22 szavérá 2011-06-10 22:15
Akárhogy is számolom, egyikünk se látott 10%-nál többet. Nem tudom, évi hány hollywoodi filmet mutatnak be Mo-on, de ennél biztos többet. Nyilván nekem is jobban tetszenek a bw-i filmek, különben nem írkálnék ide, csak azt mondom, hogy ez nem feltétlenül minőség kérdése, hanem ízlés dolga. A bw-i másod-, harmad, sőt negyedvonalból mi se sokat láttunk, bár az igazság az, hogy jobb is. Ami néhányat én láttam, semmivel sem jobb, mint a hollywoodi tucatművek.
 
 
#23 Gabor 2011-06-12 22:25
Akkor eddig enyém az első hely a 22 bollywoodi és 7 tamil filmel, de tegnap és ma sem bírtam magammal, megnéztem még kettőt, vagyis összesen 31-et láttam a 2010-es évből.
Az most csak a véletlen műve hogy mindkettő az "erősen" romantikus kategóriába volt sorolható, és hát igen, megint lett két új kedvencem is (gyönyörű felvételek, eszméletlen zene).

Hátha valaki kedvet kap:

Link Text (indavideo.hu/video/Mynaa)

Link Text (indavideo.hu/video/Madrasapattinam)
 
 
#24 mitwa 2011-06-14 20:47
Én a Madrasapattinam -hoz kedvet is kaptam, meg is néztem. Kár hogy nincs hozzá felirat, angolul kevéssé értettem a párbeszédeket. Azért összeségében tetszett, és kellemes a zenéje.:-)
 
 
#25 Gabor 2011-06-15 08:34
Örülök hogy tetszett a Madrasapattinam . A másik film szintén 10/10-es (legalábbis nálam), a linkelt részlet ne tévesszen meg senkit, véletlenül sem gyerekfilm (sőt!), de annyira jópofák voltak a kölkök, hogy nem birtam kihagyni. Nagyon jó film, kötelező darab (bár a vége, hogy enyhén fogalmazzak "nem igazán vidám"). Ha rajtam múlik, akkor ezekhez előbb-utóbb biztosan lesz felirat is. :-)
 
 
#26 Gabor 2011-06-15 09:00
És ha már említésre került a zene, mond valamit valakinek az a név, hogy Harris Jayaraj?
Nálam nagy kedvenc.

Bheemaa (indavideo.hu/video/vik-b1)

Bheemaa (indavideo.hu/video/vik-b2)

Bheemaa (indavideo.hu/video/vik-b3)

Anniyan (www.youtube.com/watch?v=ZniuwjEah-E)

Anniyan (www.youtube.com/watch?v=RlMxpNolMas&feature=relmfu)

Anniyan (www.youtube.com/watch?v=fuLc6Z4ID1U&feature=relmfu)
 
 
#27 mitwa 2011-06-15 13:18
Feliratért hálásak lennénk. :-) És folytatva a 2010-es tamil filmek sorát, a Boss Engira Baskaran is aranyosnak tűnik, bár még csak belenéztem.
 

A hozzászóláshoz be kell lépned.

Vetítések

2016. július 1. 18:00
Hawaa Hawaai  (2014)
Indiai Kulturális Központ

2016. július 15. 18:00
Prem Ratan Dhan Payo (2015)
Indiai Kulturális Központ

2016. július 29. 18:00
Shool (1999)
Indiai Kulturális Központ

2016. augusztus 19. 18:00
Hum Saath Saath Hain (1999)
Indiai Kulturális Központ

2016. szeptember 2. 18:00
Iqbaal (2005)
Indiai Kulturális Központ

2016. szeptember 16. 18:00
Koi Mil Gaya (2003)
Indiai Kulturális Központ

2016. október 28. 18:00
Phir Milenge (2004)
Indiai Kulturális Központ

Legújabb hozzászólások
Filmajánlók véletlenszerűen

Guzaarish (2010)

Guzaarish (2010)

 A Guzaarish komoly kérdéseket feszegető, szomorkás hangulatú melodráma, melyet Sanjay Leela Bhansali szemet gyönyörködtető látványvilággal, valamint Hrithik Roshan és Aishwariya Rai különleges színészi alakításával tálal. 

Pyaar Impossible! (2010)

Pyaar Impossible! (2010)

Uday Choprát a legtöbben komikus szerepeiről ismerik, és nem mindenki tudja, hogy színészi pályáját hősszerelmes szerepkörben kezdte, nem kis sikerrel. A Pyaar Impossible! arra tett kísérlete volt, hogy szerelmes hősként térjen vissza Bollywood vásznaira, méghozzá nem...

Jab Tak Hai Jaan (2012)

Jab Tak Hai Jaan (2012)

A Jab Tak Hai Jaan modern ízekkel fűszerezett, klasszikus indiai szerelmi történet grandiózus Yash Chopra-stílusban, gyönyörű helyszínekkel, nagy sztárokkal és az Oscar-díjas A. R. Rahman zenéjével.

Hum Aapke Hain Koun..! (1994)

Hum Aapke Hain Koun..! (1994)

 A kilencvenes évek ikonikus filmje, egy igazi bollywoodi klasszikus, ami hét éven át volt minden idők legtöbb bevételt hozó bollywoodi filmje és a hindi nyelvű mozi belépője a nyugati filmes piacra. Az 1994-es Hum Aapke Hain Koun...! (magyarul: Ki...